Szia én Sheidy Evans vagyok. Eddig London szívében életem, de 5évvel ezelött kénytelenvoltam a szüleimmel egy kisebb városba költözni Doverbe. Ne szaladjunk ennyire előre  nézzük csak, hogy kezdődőt:

-Shei ébredj! Indulunk! -kiabálta fel anyu. Nagy nehezen felébredtem szép almomból ami abban a házban utolsó is volt. Ránéztem az órára hat óra ötven perc volt. A ruháim össze voltak pakolva úgy, hogy nem volt nehéz ki választani mit vegyek fel. Felöltöztem és lementem a konyhába a hol anyuék a születésnapi tortának álcázót máfin körül álltak, és a „happy birthday” című dalt énekelték. Abba a kis máfinba beletűzték mind a tizenhat gyertyát. Nem voltam éppen éhes sőt inkább a szomorúságtól egyben izgalomtól ,hányingerem volt de meg ettem. Ez után veszekedéssel de be ültünk a kocsiba. Az út hosszúnak tűnt és végtelenek. Már akkor hiányoztak a haverok és a bulik.Föleg ,hogy Amandának a legjobb barinömnek holnap lesz a születésnapi partija. Tudjátok ,hogy megy sweet sixteen meg minden. Persze ő majd kap egy macbookot , én meg mit kaptam ? Egy hétig takaríhatok az új panzionkban csodás...  Vajon  egy ilyen kicsi városban van  élet vagy minden ki a saját dolgaival tevékenykedik? Az úton szerencsére elaludtam és nem hallgattam a szüleim veszekedését .hogy : " Szívem bepakoltad a kerti lámpásokat?" "Nem neked kellet volna?" meg "Drágám olyan érzésem van valamit otthon hagytunk!" Anyám mindent túl izgul úgy érzem. Az édesálmomból az kelletetfel ,hogy a kocsi ablak üvegének neki koccant a fejem. Meg dörzsöltem a szememet biztosan nem álmodok-e... 

-Apa biztos jó helyen vagyunk?- ezt elég kétségbe eseten mondtam.

-Hát ez a cím van a papíron.- papírt nézte- Na menj keres magadnak egy szobát amíg nem veszünk egy házat.

A bejárati ajtóhozsétáltam ami hatalmas volt és régi látszot ,hogy nem mai darabb. A régies ajtó mellé egy régi kovácsolt kulcs is járt. Mikor kinyitotam az ajtót a vártnál sokkal jobb állapotú kastélytárult elém. A zord és rideg külső után egy teljesen modent barátságos belső fogadott minket. Így hát a recepciós pultmögé sétáltam.  Azon tűnődtem melyik kulcsot válasszam. Amikor egy hang meg szólalt a hátam mögött:

-Üdvözlöm kis asszony! Miben segíthetek?- mondta egy idős férfi.

-Ö ..én...csak szobát keresek magamnak.- félelem hallatszott a hangomból.

-És milyenre gondolt? Milyet szeretne?- közben egy vastag könyvet vett elő.

-Hát igazából nem tudom most vagyok itt először.- egy kicsit felszabadultabban mondtam.

-Én önnek a 1.emelet 9.szobát javasolnám, mert szerintem maga szereti nézni a naplementét ami abból a szobából csodásan látható.- majd közelebb hajolt hazám suttogóra fogta a hangját- És könnyen ki lehet szökni- és rám kacsintott.

-Akkor a 9. szobát szeretném. -mosolyogva mondtam. Oda nyújtotta a kezembe a kulcsot.

-A szoba arra a folyosóvégén van!- mutatott balra.

-Köszönöm. Futottam már is a lift felé. A folyóson azon gondolkoztam ,hogy került ide ez az öreg ember, és honnan ismer? Meg álltam a szoba elött, nagy csend volt a hotelban. Bedugtam a kulcsot a zárba hallottam ahogy végig kattan. Aztán rátettem a kezemet a kilincsre, majd ki nyitottam. Egy gyönyörű szobába nyitottam be az északi és nyugati fal az egész ablak volt a nyugati oldalon volt az erkély, amin virágok voltak. A szoba keleti részén volt egy nagy francia ágy, amire gyorsa rávetetem magam, ami most már kiderült, hogy vízágy. Az éjjeli szekrényemen friss virág volt. Aztán meg rohamoztam a számítógépet ami ott volt az ajtó mellet, épp bejelentkeztem volna  skype-ra amikor egy hang meg ijesztet

-Sheidy akkor ezt a szobát választod?- mondta apu lihegve és letette a táskákat.

-Igen, a recepciós ajánlotta- közben barátnőmmel írogatunk egy másnak.

-Milyen recepciósról beszélsz?

-Hát az-az öreg ember aki ott van a recepción.- magyaráztam neki

-Rajtunk kívül nincs itt senki!- aggódva  mondta- Szerintem aludj egyet!

Majd ki ment a szobából. Ez után teljesen össze zavaroztam. Barátnőmnek nem meséltem el inkább mert tuti dilisnek nézet volna. Mire kipakoltam és lakájossá tetem a szobámat be esteledel. Egész este a különös öreg emberen gondolkoztam Aztán elaludtam.