Egy hét eltelt, de a recepcióst azóta se láttam. A vendégek már meg szállták a hotelt. Én az étkezőben segéd kezdtem. Jó volt a vendégek közt sürögni forogni, főleg a helyes fiúk között. De sajnos nem kezdhetem ki velük 1-2 hétig nem éri meg nem is vagyok olyan csaj, én a hosszú távú kapcsolatokat szeretem. Pedig sok szór próbáltak felszedni. Péntek este apuék rávetek, hogy menjek fedezem fel a helyet, el is mentem sétálni. Olyan mintha az egész város ki hallt volna. Már  messze jártam amikor a sötétből fel tűnt egy árny, magasnak és idősnek tűnt. Nagyon féltem , a hideg futkosót a hátamon önkénytelenülálltam meg mozdulni sem tudtam. Az árny közeledett felém egyre-egyre jobban közelebb jött. De most már tudtam ki ö. Ő az-az a férfi akit a recepciónál láttam. Amikor oda ért hozzám mosolygott.

-Jó estét! Na meg elégedett a szobával?- vidám hangon mondta

-Ö..ö ö jó estét, igen nagyon tetszik- hallatszott a félelem a hangomból aztán meg bátorodtam- De meg tudhatnám hogy ön kicsoda?

-Én a recepciós vagyok- meg csuklott a hangja- de most meg szeretnélek kérni valamire ne fordulj be balra ha jót akarsz magadnak! Majd elment mellettem és a következő sarkon eltűnt. Ne menyek balra?? Hát én azért is befordulok nagyon kíváncsi vagyok miért ne forduljak be mi vár rám ott?

Egy sikátorszerű utca volt. Örültem amikor kiértem mert elég félelmetes volt. Az óceán partján értem ki, elindultam a parton sétálgattam amikor láttam a távolban égő tüzet és hangos nevetést hallottam. Sietem mert érdekel kik lehetnek ott reméltem hogy velem egy korúak. Kíváncsi voltam kik lehetnek azok, vagy hazám szolnak-e. De várjunk csak akkor miért mondta azt hogy ne forduljak be? Vagy pont erre számított?

-Szasz csajszi!- egy baseball sapkás srác ült mellettem az arcát nem láttam, vékony , se alacsony , se túl magas, mély hangja van.

-Szia!

-Én Vandort vagyok de nyugodtan hívj csak Dortnak.

-Sheidy de haveroknak csak Sehidnek – bele néztem

-Gyere be mutatlak a többieknek!- nyújtotta felém a kezét. Meg fogtam és fel vitt a tűhőz, nagyon izgultam a gyomorom lifteztet. A tűz körül több srác ült mint lány, a hogy végig néztem mind egyiknek más stílusa volt.

-Emberek egy kis figyelmet kérnék- orditotta Dort.

-Új barátnőd van?- gúnyolódott az egyik csaj.

-Roppant vicces vagy Miso! Na figyi everybody ö itt Juni.

-Hali-ez elég halkra sikeredett. Aztán tovább beszélgetek. Le ültem a fa törzsre amin épp nem ült senki. Dort oda jött mellém, átkarolt amin nagyon meg lepet Aztán oda nyomot egy pohár sört a kezembe.

-Nyugi ők is voltak új tagok.

-Te, hogy ismerted meg őket?- elszomorodva mondtam.

-Nekem könnyű volt mivel a nővérem van és így rajta keresztül ismertem- meg őket egész kicsi koromba. De akkor még más banda tagok voltak- kicsit el szomorodik. Ránéztem az órámra és láttam hogy már este tíz van.

-Későre jár haza kéne mennem!

-Elvihetlek motorral?- kicsit csajozósan kérdezte.

Gondolkodás nélkül el fogattam az ajánlatot mert ilyet nem lehet ki hagyni. Egész úton szorítottam magamhoz mintha félnék, pedig egyáltalán nem féltem, sőt élveztem a sebességet. Nagyon jó volt hozzá bújni, az illata nagyon jó volt imádom ezt azfriss férfi  illatot. Majd oda értünk a hotel elé. Leszállt a motorról majd én is. Mi után meg szabadultam a bukósisaktól meg ő is nagy nehezen meg szólaltam:

-Köszike hogy elhoztál!

-Semmiség – Aztán közelebb hajolt bele nézet a szemembe meg én is az övébe egy varázslatos pillanat és közeledett felém.....